Idős kutyák, időskori betegségek

A mai kutyák, akárcsak a mai emberek, hosszabb életűek apáiknál. A kutyák még így is csak ritkán élnek 17 évnél tovább. Ez a kor emberi mértékben 96 évnek felel meg. Az emberi korral való összehasonlításnál a kutya első évét 14, a másodikat 7, és minden további évet 5 évnek számítunk. A nagy termetű kutyák többnyire hamarabb öregednek, mint a törpék. A nagyon kifinomult szervezetű, fajtatiszta egyedek, az elhízásra hajlamos nagy testű kutyák általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testű, a nem elhízott vagy a keverék kutyák.

Kutyáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a szennyezett levegő, a nem megfelelő táplálék, a stressz, stb. mind-mind egészségrontó tényező. Már a tizenéves kutyák gondozásánál is figyelembe kell vennünk a korukat. Összességében a kutyák szervezete, szervei az évek folyamán elhasználódnak, tevékenységük zavart szenved, bennük kóros elváltozások, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak bennük. A biológiai szervezetek öregedését kísérő jelenségek vizsgálatával a gerontológia foglalkozik.

Az állatorvos-tudományban manapság egyre nagyobb tért hódító kiváló kiegészítő műszerek és laboratóriumi mérőeszközök segítségével megjelent a geriátriai szűrés lehetősége a kedvenc állatoknál is, amelynek lényege az idősödő kutya teljes vagy majdnem teljes kivizsgálása.

Ez magában foglalja a vérvizsgálatot (mennyiségi és minőségi vérkép, biokémia, vértesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsgálatot, röntgen-, EKG- és ultrahangvizsgálatot a legfontosabb fizikális vizsgálaton kívül. Ezeket a vizsgálatokat érdemes már a kutya hatéves korától elkezdeni és ajánlatos legalább évente megismételtetni. Az így kapott leletek tájékoztatást adnak az állatorvosnak a kutya általános állapotáról. A vizsgálatok lényege pedig éppen az, hogy így az idejében felfedezett elváltozások gyógyítási kilátásai lényegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak későn felfedezett eseteké.